Tudnivalók a microchipről

A microchippel történő egyedi azonosítás a kutya és a felelős gazda érdekeit egyaránt szolgálja. A microchip egy kb. rizsszemnyi nagyságú mikrokapszula, melyet az állatorvos a kutya nyakának bal oldalán a bőr alá ültet. A microchipben egy 15 számjegyű kód van, amihez egy erre a célra kialakított adatbázisban hozzá kell rendelni az állat és a gazdája adatait. A telepünkön behelyezett chipek esetében ez a Magyar Állatorvosi Kamara „Petvetdata” rendszerében  történik meg.

A regisztráció során a kutya fajtája, ivara, színe, életkora, neve, veszettség elleni oltás típusa, ideje, tulajdonos neve, címe, elérhetőségei kerülnek rögzítésre, de ezek az adatok természetesen nem mindenki, hanem csak a rendszerbe belépési jogosultsággal rendelkezők számára hozzáférhetők. A microchip 15 számjegyű kódja egy microchip-leolvasó segítségével olvasható le, és a kód alapján az ehhez tartozó adatok lekérhetők az internetes rendszerből.

A microchip egyfajta biztonságot jelent a kutyának és a gazdának egyaránt, hiszen az állat elvesztése, megszökése esetén a kutya gazdája könnyen és gyorsan fellelhető lesz, mivel a rendszerben rögzítésre kerül a tulajdonos lakcíme és telefonos elérhetősége. Fontos azonban a megadott adatok változását is rögzíttetni a rendszerben, mert pl. egy már nem élő telefonszám, vagy egy régi cím esetén nem lehet megfelelően használni a rendszert.

Természetesen a microchip nem GPS rendszerű, nem műholdas nyomkövetővel ellátott rendszer, tehát ahhoz, hogy a kutya és gazdájának adatait lekérjük, a benne elhelyezett microchip adatait kell leolvasni. A leolvasott chipszámnak az adatbázisokban lehet utánakeresni. A legtöbb chip a www.petvetdata.hu rendszerben került rögzítésre, így célszerű először ebben megkeresni, de léteznek önkormányzati helyi adatbázisok is (pl. kötelezően elrendelt helyi chipezéseknél).

Fontos hangsúlyozni, hogy a behelyezett microchip az állat számára egészségkárosodást nem okoz, és a tartós, egyedi megjelölés egyetlen korszerű módszere.

__________________________________________________________________________________

Fontos tudnivalók az ivartalanításról

Sajnos Magyarországon még nem bevett rutin a kutyák-macskák ivartalanítása, ellentétben az USA-val, ahol a kutyák 86 %-a, és Németországgal, ahol 50%-uk ivartalanítva van. Sokan információhiány miatt, sokan kényelemből, sokan megszokásból nem végeztetik el ezt a nagyon fontos, egészségmegőrző és születésszabályzó beavatkozást. Tények, tévhitek keringenek az ivartalanítás előnyeiről-hátrányairól, és a gazdiknak nehéz ezek között eligazodni. Pár érvet és  ellenérvet szeretnénk felsorolni.

Jobban szeretem természetesen, kanként-szukaként tartani a kutyámat

Tény: Ha jobban meggondoljuk, a kis kertben való tartás, a lakásban tartás, a falka hiánya, maga az etetés, sétáltatás, a fajták kitenyésztése, a védőoltás sem természetes a kutyának. A kutya természetes közege a falka, táplálékszerzése a vadászat, élőhelye a szabad természet - lenne, de ez ma nem megoldható. A civilizált országokban a kutyát társként, esetleg munkacélra tartják, és igyekeznek nekik mindent megadni. Nem természetes, ha egy kikötött kan érzi a kennel túloldalán a tüzelő szukát, de nem érheti el…. Az sem természetes, ha a gát nélkül megszületett kiskutyák elpusztításra kerülnek. Természetes az, ha egy gazda védi kedvence egészségét – egy megelőző műtéti beavatkozással.

Mindig tudtam a kölyköknek jó gazdát szerezni

Tény: a legtöbb kutya nem az első gazdájánál fog elpusztulni élete végén. Fél-egyéves kora körül nagyon sok kutyától megszabadulnak, mert: túl kicsi - túl nagy, harap - nem elég vad, szökik, szétrág mindent, vemhesül, gazdi költözik, anyagi helyzetben változások történnek… Milyen jó is lenne, ha csak annyi kutyus születne, hogy mindnek lehessen szerető gazdit találni, aki élete végéig gondoskodik róla!

Beteg lesz, ha nem szülhet/fedezhet egyszer, vagy lelkileg instabil,ha nem ismeri meg az anyaság örömét,illetve megváltozik a jelleme

Tény: semmilyen  biológiai alapja nincs ennek az állításnak. Nem kell, hogy megszüljön, nem tudatosul bennük az „anyaság öröme”, az ösztöneiktől hajtva párzanak és gondozzák kicsinyeiket, majd később ugyanígy, érzelmek nélkül verik el őket a maguk közeléből. Az ivartalanítás a szaporodási szervrendszerre hat: megelőzi a későbbi nemkívánatos kölyköket és azok elpusztítását vagy menhelyre kerülését. Egészségmegőrző hatása is óriási: az első tüzelés előtt ivartalanított szukákban az emlődaganatok kialakulási esélye 0, 5 %, a többször ellett szukákban ez több mint 50 %. A petefészek-és méh eltávolításával pedig ezek daganatos elfajulása,valamint az idősebb korban igen gyakori gennyes méh-gyulladás előzhető meg. Kanokban 10 év fölött  a prosztata megnagyobbodás 60-65 % körüli, egy részükben ez daganatosan elfajul, másoknál a végbelet nyomja össze így az állat nem tud üríteni. A herék eltávolításával ezek megelőzhetők. „Mellékhatásként” csökken a kóborlási vágy,ezáltal a balesetveszélyes helyzetek száma,a kerítés szétszedése, a más kanokkal és az emberekkel szembeni agresszivitás, sérülések. A kutya lenyugszik, könnyebben kezelhetővé, fegyelmezhetővé válik. Az ivartalanítás a házőrzési ösztönt nem érinti, mert azt a területvédő ösztön irányítja, nem pedig a szexuális ösztön. A tévhittel ellentétben a kutya ugyanolyan kedves, barátságos és jó házőrző marad, mint a műtét előtt!

Mikor optimális ivartalanítani?

Legjobb mindkét nem esetében a 7-8 hónap körüli kor. A kiskutya gyorsan túl van a műtéten, gyorsabban gyógyul, hamar elfelejti az egészet. Kan kutyák esetében a műtét bármely életkorban elvégezhető, de tudni kell azt, hogy  a már kialakult rossz szokásokat az ivartalanítás nem szünteti meg! Ha megszokta és megszerette  a csavargást, valószínűleg nem fog lemondani róla. Ezért is javasolt a mielőbbi ivartalanítás.

Tévhit, hogy szukáknál az ivartalanítással meg kell várni az első tüzelést. Az első tüzelés gyakran az első vemhességet is jelenti. Ha már megtörtént a baj, a párzás utáni 3-4. héten optimális őket ivartalanítani. Később is lehet, de akkor már sokkal jobban megviseli az állat szervezetét.

Tüzelés alatt, ha egy mód van rá, nem ivartalanítunk. Sérülékenyebbek, vérzékenyebbek a szövetek, a kutyus több vért veszít, és a műtét kivitelezése is nehezebb. Ha már tüzel, hagyjuk letüzelni,utána műthető a kutyus.

Érvek a  macskák ivartalanítása mellett

- a nőstény macskák már a szoptatás alatt újra párzanak!

- egy nőstény macska a kutyától eltérően nem évente kétszer, hanem havonta addig   ivarzik, amíg nem történik sikeres párosodás!

- a nőstény macskák ivarzáskor elviselhetetlenül hangosan nyávognak, hempergőznek, szinte lehetetlen velük egy lakásban élni.

- felelősek vagyunk az évente akár többször megszülető kiscicák sorsáért.

- a nősténymacska szervezete lezsarolódik a folyamatos vemhesség, szülés és szoptatás következtében, így a betegségekkel szembeni ellenálló képessége csökken.

- egy alom kiscica gondos felnevelése nagyságrendekkel többe kerül, mint egy ivartalanítás.

- a nem ivartalanított kandúr macskák megjelölnek mindent a jellegzetes szagú vizeletükkel. Az ivartalanítással ez is megszűnik.

- az ivartalanított állatok otthon, szinte csak a kertben mozognak, messzebb alig mennek. Nem gyengülnek le, nem érintkeznek idegen állatokkal, így kisebb az esélye hogy megbetegedjenek!A cica kedves,barátságos,játékos marad. A tévhittel ellentétben a macskák az ivartalanítás után ugyanúgy egerésznek!